|
|
Írta: Saba Tesfay
|
|
2007. február 27. |
|
Eritrea lakosságának megközelítőleg fele keresztény (nagyrészt ortodox, kisebb részt katolikus, protestáns), míg másik fele muzulmán. A vallások megoszlása durván követi a földrajzi vonalakat: a felföldön élő tigrinyák nagy része ortodox keresztény, a tengerparti és nyugati alföldeken élő különböző népek meg az iszlám követői. Rajtuk kívül a kunamák egy csoportja hagyományos vallását űzi, melynek központjában a teremtő isten, Anna, és az ősök tisztelete áll. |
|
Utolsó frissítés ( 2007. április 07. )
|
|
Tovább...
|
|
|
Írta: Saba Tesfay
|
|
2007. február 27. |
Eritrea népességét ma 4,5 millióra becsülik. Ennek megközelítőleg 35%-a nomád, félnomád életmódot folytat, és 80%-a vidéki falvakban vagy ideiglenes szálláshelyeken él.
A lakosság 9 etnikumra tagolódik: tigrinya, tigre, afar, bilen, hedareb, rashaida, kunama, nara, szaho. Nyelvük, hagyományaik, beleértve az öltözködést, a táncokat, énekeket stb. különböztetik meg őket egymástól. Továbbá 1100 olaszt tartanak számon az ország területén, melyből 750 Aszmarában él. |
|
Utolsó frissítés ( 2007. április 07. )
|
|
Tovább...
|
|
|
Írta: Saba Tesfay
|
|
2007. február 26. |
Az őskori Eritrea
A legidősebb emberi jelenlétre utaló leletek azok a 2 millió éves emberi megkövesedett maradványok voltak, melyeket Adi Keyh környékén (Dél-Eritrea) tártak fel a régészek. Jelenleg 51 őskori lelőhelyet tartanak számon az országban melyek egyik legjelentősebbike a Barka völgyben található megközelítőleg 10000 éves emberi település. Ezen kívül az országszerte megtalálható, 4-5000 éves sziklafestmények (Quohait/Quohaito 008, 009, 011) árulkodnak még tartós korai emberi jelenlétről.
Eritrea legkorábbi lakói feltételezhetően a közép-afrikai pigmeusokkal álltak rokonságban. Ők később keveredtek a Núbiából és az Arab-félszigetről odaérkező nílusi, kusita és sémi népekkel. |
|
Utolsó frissítés ( 2007. április 07. )
|
|
Tovább...
|
|
|
Országrészek, tájegységek |
|
|
|
|
Írta: Saba Tesfay
|
|
2007. február 26. |
|
A természet három markánsan különböző klimatikus és topográfiai egységre osztja az országot, melyeken belül nagyjából két-két közigazgatási egység (zoba) található. A keleti tengerparti területeket Déli és Északi Vörös-tenger néven osztották ketté. A felföldi területek a Központi és Déli néven váltak ismertté, míg a nyugati és északi szavannás alföldek a Gash-Barka és Anseba neveket kapták. E különböző országrészek egyrészt földrajzi, másrészt kulturális területeket határolnak el egymástól. |
|
Utolsó frissítés ( 2007. április 07. )
|
|
Tovább...
|
|
|
Államrendszer, törvényhozás |
|
|
|
|
Írta: Saba Tesfay
|
|
2007. február 26. |
|
A kormány törvényhozói, végrehajtói és bírói testületeket ölel fel. A bírói testület mind a törvényhozói, mind a végrehajtói testületektől függetlenül működik. A törvényhozói testület, az egykamarás National Assembly (Nemzet Gyűlés), 150 tagot számlál, melynek fele a People’s Front for Democracy and Justice (PFDJ- egy elnevezés, melyet az EPLF kongresszusa 1994-ben vett fel) központi bizottságának tagja. A másik 75 tag – melyből 15 a külföldön élő eritreaiakat képviseli - megválasztás útján kerül a testületbe. Az összes hely 30%-a nőknek van fenntartva. A Nemzet Gyűlés dönt a kormány belügyi és külügyi politikájáról, szabályozza kivitelezésüket és elfogadja a költségvetést. |
|
Utolsó frissítés ( 2007. április 09. )
|
|
Tovább...
|
|
|
Eritrea földrajza és éghajlata |
|
|
|
|
Írta: Saba Tesfay
|
|
2007. február 26. |
|
Eritreát északon Szudán, dél-nyugaton Etiópia, dél-keleten Dzsibuti és keleten a Vörös-tenger határolja. Területe, a maga 124,320 négyzetkilométerével ugyan némileg nagyobb, mint Magyarországé, azonban afrikai viszonylatokban ez még mindig igen kicsinek számít. A 12. és 18. északi szélességi fokok, illetve a 36. és 44. keleti hosszúsági fokok között helyezkedik el. Csekély méreteinek ellenére a természet gazdag és változatos éghajlattal és topográfiával áldotta meg az országot. |
|
Utolsó frissítés ( 2007. április 07. )
|
|
Tovább...
|
|
|
Írta: Saba Tesfay
|
|
2007. február 26. |
|
Adatok az országról |
|
Utolsó frissítés ( 2007. július 10. )
|
|
Tovább...
|
|
|
|
